Leander Rising - Viharom, tavaszom

Még egy szerelmes dal:) Előre is elnézést kérek attól, aki már unja, de hangulatomhoz illő így...

Ez volt az első szám, amit megismertem tőlük, és körülbelül 3 napig mást sem hallgattam utána. Imádtam. Nem is voltam akkor éppen szerelmes, de ebbe a dalba beleszerettem. Megfelelően morbid (jó, nem abban a vérengzős kategóriában, hanem csak kicsit emlegeti a sebeket stb), és lenyűgöző természeti képek vannak benne. Itt jönnek, hogy a metalban semmi művészet nincs...akkor ez mi? Tele metaforákkal, világokat átívelő hasonlatokkal. Egyik haverommal (más stílusú zenét hallgat) elolvastattam csak a szövegét, és tetszett neki. Azt hitte valamilyen költő műve. Ennyit a kulturálatlan "sötétekről". 

A dallam néhol nem is basszus-dob-gitár, hanem amikor átvált hegedűre, majd vissza, akkor tudja szerintem igazán megérinteni az ember szívét. A szöveg számomra egy reménytelen szerelemről árulkodik, ami úgy tűnik soha nem fog beteljesedni. Az önmarcangolás, az életen való filozofálás, a fájdalom és végül majdnem hogy az érzéketlenség, ám ekkor halk, szinte alig hallható szívdobbanás-ütem, és a "Viharom, tavaszom". Apró reménysugár... aztán megint a padlón. Halál. Rettegés. Szerelem. Könyörgés. Ebbe a három és fél perces dalba beleszuszakolták az életet. Ehhez már szerintem tehetség kell.

Suicide Silence - You Only Live Once (az igazi YOLO dal)

Szóval, mielőtt még a kevésbé művelt emberkék elkezdenének itt papolni nekem, hogy a mifélék nem hallgatnak yolos zenéket, azoknak bemutatnám a kivételt. Azaz nem is a kivételt, mert szerintem rohadtul a mis stílusunkhoz tartozik az "egyszer élsz" felfogás, csak persze a tömeg ezt is a maga formájára alakította (lásd: a halom szegecses dolog, a Tallyban a Guns n Roses póló, stb) tehát most elmesélem az én szemszögemből ezt a nagyszerű SS dalt.:)

Az ének (hörgés, screamelés stb), szerintem Mitchez hűen, mondhatni tökéletes. Nem tudok belekötni, bármi rosszat mondani róla, mert a megfelelő helyeken viszi mélyebb vizekre a hangját, ahol ki akar emelni egy részt, ott fentebb és így tovább. Olyan, mint egy hullám - mint az élet. Alatta a dallam szerintem most inkább a szöveget emeli ki, nyomatékosítja, minthogy önállóan mozgolódna tőle, de itt most ez a lényege: elmondani, hogy szerintük mit jelent a yolo. Aminek köze sincs ahhoz, hogy bedrogozva dögöljünk meg, csak egyszerűen elmeséli, hogy 1 esélyed van, nem éledsz újjá, élvezd ki, úgy tegyél mindent, ahogy akarsz. 

Csakazértis - Csak játék

Erősen politikai hátterű dal, némi "élet értelme" filozofálással.

Az emberi élvezetet vagy nyomort összeköti az ország helyzetével, ami eléggé elragadó, felpezsdítő, hogy ennyire nyíltan fel merik vállalni a véleményüket. Igazán nem is tudok mit elemezni ezen a dalon. Energikus, lehengerlő, harcias, vad, lázadó - ezekkel a szavakkal jellemezném.:)

System of a Down - Roulette

Érzéketlenség, félelem, bizonytalanság - ezt sugallja a dal. Vagy mégse?

Érzéketlen az elején egy kicsit, szerintem, olyan, mintha meg sem akarná már oldani a problémáját, csak van,de talán jobb szó rá, hogy "belenyugodott". Félelem - az érzésektől. Mi mástól is félnénk? Mi lenne az, amit nem merünk elmondani, ami szinte sakkban tart minket és néha már-már megfolyt? Persze, hogy a szerelem. Hol tudja az ember, milyen a másik közelében lenni; milyen boldognak, szomorúnak lenni, s néhány, az élettől kapott pofon után, elbizonytalanodni... nem is igazán érteni, hogy mit szeretünk a másikban, miért küzdöttünk eddig annyira. Megtörni. Sírás, fájdalom nélkül. Érzéketlenné váltunk? Vagy egyszerűen csak nem tudjuk hová tartozunk? Nem tudjuk kik vagyunk és miért? Hát erről szól ez a dal.

30y - Csönded vagyok

"Most elmondom mid vagyok, mid nem neked" - kezdődik a dal.

Először meglepődtem, hogy valaki tényleg így felvállalná az érzéseit? Ennyire egyszerűen, hogy szinte "nesze elmondom, figyeljé' mer' többször nem teszem". De nem ez sült ki belőle.:) Egy meggyötört, összetört lélek sanyarúságának gitárhúrba fogása. Olyan néha, mintha ott lennék egy ilyen jelenetnél. Úgy tudom elképzelni, hogy a főhősünk távolról figyeli A Személyt, és közben megírja ezt a dalt, talán bánatában, talán mérgében, talán csak mert már elfáradt, és le akarja zárni... ki tudja? De reménytelen a helyzet, ezzel tisztában van.

Így végezetül: "Mi más is lehetnék, csak csönd neked."

Kispál és a borz - Ha az életben

"Szétmentünk - szomorúak vagyunk - nem jó ez így" dal nekem.

A nemtörődömség, az elégtelenség zenéjének tűnik először, de ha megértjük a szöveget, s mögötte azt a szinte csúfolódó dallamot, akkor áll össze a kép. Az élet elmúlik, a szerelem úgyszintén, minden egyre rövidebb lesz a vége felé közeledve, és gyakran érezzük olyan nehéznek, hogy meg akarunk hali. De ez ellen sokszor csak egy kis chillout érzés kell, és készen is van a lazulás, pihenés, egy kis kiszakadás a mindennapokból, hogy utána egy kicsit tovább bírjuk.:)

KoRn - Kiss

Nem, nem csókokról szól a dal, sajnálom.:)

Az összetört szív örök himnuszaként emlegetném (saját esetemben), ami a kétségebe esés legmélyebb pontjaival bajlódik, hogy tökéletes rálátást nyújtson az embernek. A dal eleje melankolikus, kétkedő, talán kicsit dühös is, de a zenében hallható, ahogy szinte megállás nélkül hullanak a könnycseppek, közeleg a vihar... majd a közös múltra visszaemlékezésének halvány képe, a sírás, a szerelem, az elveszettség...ez mind a múlandóságba torkollik. Hogy a vágyálmok nehezen vagy egyáltalán nem teljesülnek be, a lírai én szinte retteg a végén az érzésektől, belebolondul a magányba. Dallamilag a KoRn hozza a saját stílusát, amivel annak idején befutottak. Nem kellett túlspirázni, telerakni flancos riffekkel...elég volt önmagukat adniuk. :)