Ez a dal tökéletes szakítás előtt/után/közben, vagy csak úgy alapból.
Megfelelően érzelmes, nem az a túl nyálas, hanem tényleg a lényeg van benne. Hogy egy idő után az ember képtelen már emlékezni arra, miért szeretett bele a másikba és úgy dönt, jobb egyedül. Tehát a szöveg maga a tökély. :)
A zene, nos az egy teljesen különleges téma ebben az esetben. Igazán meg tudja siratni az embert, főleg, amikor egy érzelmesebb résznél erősíti be a szólógitár, és a végén szerintem szép húzás volt a halk esőcseppeket berakni. Egy amolyan végső csapás, hogy akkor már az ember biztosan ne bírja érzelmek nélkül. Imádom^^
